A Jenaplan iskolakoncepció megálmodója Peter Petersen (1884-1952) volt. 1924-ben a Jenai Egyetem pedagógia professzoraként megalapította saját gyakorlóiskoláját, mely a különböző reformirányzatok lényeges elemeit próbálta tudományosan összefoglalni, és ez alapján létrehozni az új nevelésre épülő szabad népiskolát. Az iskola a Jenaplan elnevezést csak 1927-ben kapta egy Locarno-i nemzetközi konferencián, addig munka és életközösségi iskolának nevezték. Petersen konferencián tartott eloadásából aztán könyv is készült Kis Jena-Plan címmel, ami az egész iskolakoncepció alapdokumentuma, és magyar nyelven is fellelhető.
(Peter Petersen: A Kis Jena-Plan. Osiris Kiadó. Budapest, 1998)


A Jenaplan pedagógia jellemzo elemei

Petersen a művelődés négy alapformáját hasznosítja a nevelés megszervezésében:

- beszélgetés
- játék
- munka
- ünnep

Ezek segítségével vonhatók be a gyerekek teljes személyiségükkel és teljes odaadással a tanulásba. A beszélgetés során a tanár megpróbál ösztönző hatásaival egy spontán beszélgetést elindítani, ez lehet körbeszélgetés, vita, beszámoló beszélgetés is. A játék, ami a hagyományos iskolákból szinte teljesen hiányzik, itt természetes elem. Ez megvalósulhat együttes, oktató játék, színjátszás és a szünetben való játszás keretén belül is. A munka szempontjából pedagógiailag a legértékesebb és leghatékonyabb a csoportmunkák szervezése. A reggeli, hétvégi, karácsonyi, ballagási ünnep pedig mind a közösség fejlesztésére szolgál.
Didaktikai- metodikai megoldásai közül az iskola képét leginkább meghatározók:

- az életkor szempontjából vegyes csoportok, ami gazdagítja a közösségi életet
- heti munkatervet vezetnek be, ami felváltja az órarendet
- a hagyományos, frontális osztálytermet iskolai lakószobává alakítja, ahol lehetőség van közös munkára, együttműködésre, mozgásra, a segédeszközök szabad használatára
- az osztályozást felváltja az értékelő jellemzés, mely a fejlodést értékeli. Ezt minden gyerekkel és szülővel megbeszélik.

Magyar Reformpedagógiai Egyesület- Jenaplan Munkacsoport
1995 februárjában az oktatás megújítása iránt érdeklődő pedagógusokból, hallgatókból, szülőkből megalakult a Magyar Reformpedagógiai Egyesület- Jenaplan Munkacsoportja. Az egyesület elnöke Németh András. Az egyesület kezdetben beszélgető közösségként működött, majd tevékenységük kiterjedt a Jenplan szakirodalmának széleskörű feltárására, fordítására és kiadására is. Egyre több iskola kezdett el érdeklődni a Jenaplan adaptációjának lehetőségei iránt, ezért az iskolák fejlődésének nyomon követését, segítését, módszertani továbbképzések szervezését is magukra vállalták az iskolafejlesztések céljából.